Így működik a nyugati liberálisok örök kettős mércéje: Macron tárgyalhat Putyinnal a békéről, de Orbánt ugyanezért megtámadták

Mint arról a Mandiner is beszámolt, pár hónap híján majdnem három év után először egyeztetett egymással Emmanuel Macron francia államfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Orbán Viktornak ismét igaza lett

Érdekes, hogy Macron lépését üdvözölte a nyugati világ, de amikor Orbán Viktor magyar miniszterelnök járt békemissziója során Moszkvában, megannyi kritika érte, és éri ma is, mikor egyeztetéseket folytat az orosz vezetővel. Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője a Mandiner azon kérdésére, mi áll e kettős mérce mögött, azt felelte, fontos leszögezni, hogy 

Ezt Orbán Viktor is megerősítette. „A békéhez Európa diplomáciai erőit kell mozgósítani, és igen örvendetes, hogy ezt Emmanuel Macron is belátta. Más kérdés, hogy valóban tartozik egy bocsánatkéréssel a magyar vezető felé, akinek békemissziója több mint egy éve indult. 

– mutatott rá a szakértő.

Koskovics emlékeztetett, 

lezárják a schengeni övezet belső határait és elkezdenek „remigrációról”, illetve „hazatérési központokról” beszélni, ami egyet jelent a tömeges kitoloncolásokkal. „Vegyük észre, hogy az illiberális Magyarországon nem kell tömegesen összeterelni a migránsokat és kitoloncolni őket. Mert itt a politikai vezetés észlelte a valóságos problémát és tett a sikeres védekezésért” – húzta alá a szakértő.

Ezután az Alapjogokért Központ elemzője arra is rámutatott, hogy ugyanez a helyzet az ukrajnai háború kapcsán. „A francia elnök ma úgy véli, hogy az ukrajnai háborúban azonnali tűzszünetre van szükség, és azt diplomáciai úton kell elérni. Azaz elfogadta azt a magyar álláspontot, melyet Budapest már a háború kitörésének másnapján megfogalmazott” – magyarázta.

Mindezek után arra a kérdésre, a nyugati vezetők el fogják valaha ismerni a tévedésüket, Koskovics Zoltán azt felelte, attól tart, hogy nem. „A liberális birodalom elitje egy történelmi zsákutcába lavírozta Európát – és ide terelték volna Magyarországot is. Négy éve Márki-Zay Péter küldött volna birodalmi parancsra magyar fegyvereket és katonákat Ukrajnába. Ma pedig Magyar Péter és pártja ülnek a legnagyobb háborús héja, Manfred Weber pártcsaládjában – ahol Ukrajna feltétlen támogatása alapkövetelmény”. 

 Ehhez a valódi jobboldal győzelmére van szükség – elsősorban a Párizs-Berlin tengely mentén. A német és francia közvélemény-kutatások ezen a téren bizakodásra adnak okot” – vázolt fel egy lehetséges forgatókönyvet az elemző.

A folyamatok legnagyobb gátja a „Zelenszkij-dilemma”

Koskovics Zoltán arra kérdésünkre, hova futhatnak ki a kilátásba helyezett további francia-orosz egyeztetések, azt válaszolta, hogy 

 „Ha Macron és Putyin elnök őszintén beszélnek egymással, akkor a tárgyalási folyamat kölcsönös pozíciók tisztázásával kezdődik. Bár a hivatalos összegzések alapján sok optimizmusra ma még nincs okunk, ám úgy tűnik, ez a lépés megtörtént” – 

Az elemző véleménye szerint a folyamat jelenlegi legnagyobb gátja a „Zelenszkij-dilemma”. „A békéhez vezető leggyorsabb út az ukrán elnök távozása lenne, ám Volodimir Zelenszkij sikeres elmozdításának legszükségesebb feltétele éppen a béke. Hajlandó-e Macron elnök nyomást gyakorolni ukrán kollégájára a távozás érdekében? Úgy vélem, ma még nem”. 

Ebből fakad az, hogy Ukrajna EU-s csatlakoztatása Párizs, Brüsszel és Berlin legfontosabb prioritásai között szerepel, és ehhez szükségük van arra a Zelenszkijre is, akit még az uniós tagállam Magyarországgal szemben is – már-már nyíltan – támogatnak, legyen szó különleges műveletekről, szervezett propagandakampányról, vagy akár a VOKS 2025 elleni lejáratási kísérletekről – sorolta a szakértő.

Koskovics Zoltán gondolatait azzal zárta, hogy Emmanuel Macron azonban nem indulhat újra az elnökválasztásokon, az általa vezetett politikai mozgalom pedig oly mértékben veszítette el a hitelét, amit csak az MSZP széteséséhez lehet hasonlítani a Gyurcsány-korszak végén. „Számukra nem lesz visszaút. Egy tét nélküli helyzetben nem tartom teljesen kizártnak, hogy Emmanuel Macron – aki a jelenlegi liberális elit talán legracionálisabban gondolkodó képviselője – képes lesz, minden egyéb alternatíva hiányában, meghozni a helyes döntéseket. Kár, hogy a következő francia elnökválasztások 2027-ben és nem 2026-ban lesznek” – jegyezte meg lapunknak a geopolitikai elemző.

Nyitókép: Facebook
 

***

***